Megjegyzés:
A tartalomjegyzék a 175. oldalontalálható.
IGNOTUS
JEGYZETEK
1914 TAVASZÁTÓL 1915NYARÁIG
BUDAPEST
AZ ATHENAEUM IRODALMI ÉSNYOMDAI R.-T. KIADÁSA
1916
Nyugat nyomdájaBudapest, IX., Lónyay-utca 18.
Az itt következő jegyzetek szerzője, mint elmélkedő cikkiró,végigkrónikázta a háborut a Világban, a Nyugatban s a MagyarHirlapban, s e cikkeiből válogatta össze e könyvben egyelőre azelső hadi esztendő terméséből a sorokat, melyeket vagyjellemzőeknek érez azon napokra, vagy további napokra is igazaknak.A tulajdonképpeni háborus krónikáknak elébe bocsát néhányat azelőző hetekről, amiken, most visszanézően, már meglátni a nagyvilágzivatar elővillanását s melyekben mintha egy és más nemrosszul lett volna előre meglátva. Hogy megérték-e e sorok azujságból a könyvbe való átmentetést s érdemes-e folytatásuknakkövetkeznie, azt sokkal nagyobb problemákkal együtt nyilván csak aháboru vége fogja eldönteni.
Budapesten, 1916 junius havában. -4-
-5-
1914. május 10.
Jó volna, ha valóra válnék a Lord Roberts álma s az angolokvállalnák az általános védőkötelezettséget. Mert bizonyos, hogymihelyt vállalnák, menten fel is lázadnának ellene. Nem türnék,hogy a haza védelme két-három kiszakadt esztendőt, mulasztást,elmaradást, talán helyrehozhatatlanságot is jelentsen az emberpályafutásában. Ez éppúgy nem jár a véradóval, mint ahogy apénzadóval nem jár az, hogy az ember egy ujját levágassa. Akét-három éves szolgálat, a katonaság külön kaszárnya-élete, az amunkátlan agyondolgozottság, ami ma a katona élete, mind a régizsoldosseregbő maradt s ellenkezik a népsereg gondolatával. A maihadsereg még ugyanaz, mint a régi zsoldossereg volt, csak zsoldotkap kevesebbet s mindenki köteles kötelének állni. Ez való akontinens rabszolganépeinek, melyek csak utánozni és mimelni tudjáka szabadságot, nem megszerezni és gyakorolni. Komolyan aszabadságot csak az angol veszi – de ez aztán meg is tudja szereznis meg is tudja -6- tartani. Az angol népsereg még meg sincs,az angol katonaság zsoldos-katonaság, de máris éppúgy sztrájkbaállt, Ulster körül, a munkaadójával, mint a szénmunkások vagy ahajóhordárok. A világnak azért nem esett ki a feneke, Angliát nemborítja el az anarchia, a német császár még nem kötött kiHarwichban, hogy meghódítsa a hármas királyságot – általában azangolok éppoly nyugodtak és egészségesek, mint voltak, mikorelőször adtak példát a világnak, hogy a királynak is csak egy fejevan s a polgárnak is lehet akarata, ha tud akarni. Azt hiszem, akatonai renitencia, melylyel az ulsteri csapatok ejtették zavarba akormányt, nem rossz étvágygerjesztő voltak a néphadsereghez.Bebizonyosodott, hogy a katonai állás nem jelent megkötöttséget, snem jelent sem másodrendű állampolgárságot, amibe angol polgár nemnyugszik bele, sem fellebbvalóságot a polgárság felett, amit angolember el nem tür. Így mindnyájan is lehetnénk katonák,gondolhatják a jó angolok, az ulsteri rebelliseken legeltetve