Megjegyzés:
A tartalomjegyzék a 207. oldalontalálható.
AZ ELŐSZÓT
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ
IRTA
A CIMLAPOT ÉS
AZ ILLUSZTRÁCIÓKAT
DIVÉKY JÓZSEF
RAJZOLTA
GYOMA 1917
NYOMATOTT KNER IZIDORKÖNYVNYOMDÁJÁBAN
Életünk a kétszerkettő biztonságával pereg le.Nincsenek boszorkányok, s azokról a boszorkányokról, melyeknincsenek, nem is beszélünk többé. A külső világ, az tiszta. Debelső világunk még ma is tele van rejtélyekkel. A kistitokzatosságokat kiirtotta a természettudomány, de talán éppen etisztitó munka eredményeként sokkal jobban látjuk a nagy ésegyetlen kérdést. Értjük a testünket, izről-izre ésporcikáról-porcikára, csak éppen azt nem értjük, hogy az egészmirevaló? Egy órám, egy napom, kiszakitva az egészből, talán méglogikus. Úgy illesztem össze a különböző cselekedeteket, hogykerékfogaik egymásba harapjanak és egymást lenditsék előre. Ilyenkis egységekben nincs is semmi magyarázhatatlan, vagy észellenes.Mégis, minden élet egy óriási káosz.
A kezdet és a vég csomóit sohasem oldották fel, mindighallucináltak és vizionáltak az emberek, a görög ég alatt éppugy,mint a templomhajók mélyén. Voltak azonban korok, melyek e két pontközt csak a jelenségeket vették észre, azok a korok, melyek a földiélet harmóniájában megfeledkeztek önmagukról. Az előttünk járójózan epokák nem is a misztikumot tüntették el, csak a nyomait. Maújra viharos szellemjárás van az irodalomban. Ami valaha künn volt,az ma bennünk van. Magunkban hordozzuk a kisérteteket. Ebben akorban történt meg az uj lélektan döntő felfedezése, az, hogylelkünk jó részét egyáltalában nem ismerjük; azt az irdatlanterületet, azt a népes, óriási birodalmat, mely öntudatunk küszöbealatt nyúlik el, az elfeledett benyomások emlékét, észrevételek,kimustrált érzések és gondolatok ősi földjét -6- most keresikfel a lélek merész, conquistadorjai, hóditói és misszionáriusai.Nincsenek titokzatos szobáink, mint a középkori várkastélyokban. Dea lelkünkben még mindig vannak ilyen szobák.
Ezekről pedig a költészet előbb tudott, mint a tudomány. Mégalig beszéltek valamit az öntudat alatt való életről, mikor ahuszadik század költői rejtélyes történeteket irtak. Ők márfeszegették a szobák ajtait, melyek kulcsát csak később lelte meg atudomány. Ujra itten állunk, a század, ez a boldogtalan vándor,itten vesztegel, bebocsátást várva, a küszöb előtt, melyet akár azöntudat küszöbének nevezünk, akár másnak, határt jelent BU KİTABI OKUMAK İÇİN ÜYE OLUN VEYA GİRİŞ YAPIN!
Sitemize Üyelik ÜCRETSİZDİR!