IRTA
ROUSSEAU JÁNOSJAKAB
Sanabilibus ægrotamus malis; ipsaque nos in rectum genitosnatura, si emendari velimus, juvat.
Seneca de Ira., II, 13.
FRANCZIÁBÓLFORDÍTOTTA
SCHÖPFLINALADÁR
BUDAPEST
FRANKLIN-TÁRSULAT
MAGYAR IRODALMIINTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA
1911
FRANKLIN-TÁRSULATNYOMDÁJA.
Rousseau Emil-jének ez a második magyar fordítása. Az első régiérdemes pædagogusunk, Füredi Ignácz műve, 1875-ben jelent meg s1895-ben második kiadást ért. A maga kora színvonalán álló, gondosés minden elismerésre méltó munka volt ez s munkám közben soktekintetben hasznát vettem én is. Ma azonban nem felel meg sem amai irodalmi nyelv, sem a Rousseaura vonatkozó tudományos kutatásokszínvonalának s közben fordítója is, a ki egyedül illetékes lettvolna a mai kornak megfelelő átdolgozására, meghalt. Ezért aFüredi-féle fordítás újabb kiadása helyett egészen új fordítás váltszükségessé s e munkával a kiadótársulat engem bizott meg.
A nagy és fáradságos munkát tőlem telhetőleg igyekeztem úgyelvégezni, hogy a lehető legjobb hasznát vehessék azok, a kiknekszánva van. Mivel nálunk túlnyomó részben olyanok olvassák azEmilt, a kik Rousseau pædagogiai nézeteiről akarnak tájékozódni, afősúlyt Rousseau gondolatainak pontos és hű visszaadására vetettem,nemcsak abban, hogy sem hozzá nem adtam, sem el nem vettem semmitabból, a mit Rousseau mond, hanem abban is, hogy igyekeztemvisszaadni az eredeti gondolatok szinét, egyéni vonásait is, hogyne csak a puszta gondolat álljon az olvasó előtt, hanem az a módis, a hogy Rousseau kimondotta. Ez természetesen nagy nehézséggeljárt s a ki IV. munkámat méltányosan akarja megitélni,annak figyelembe kell vennie ezt a nehézséget, nem különben azokata nehézségeket is, melyeket maga a szöveg a magyar fordító eléállít.
Tájékoztató bevezetést írni a fordításhoz nem tartottamszükségesnek. A ki mégis szükségét érzi ilyen tájékozásnak, annakfigyelmébe ajánlhatom Becker F. Ágost Rousseauról szóló füzetét azOlcsó Könyvtárban, a melyben megtalálhatja mindazt, a mire szükségevan.
Budapest, 1911 május 1.
Schöpflin Aladár.
Az elmélkedéseknek és megfigyeléseknek ez a gyüjteménye,rendszer és csaknem összefüggés nélkül, eredetileg egy gondolkodnitudó jó anya kedvéért kezdetett meg. Eleinte nem terveztem egyebet,csak egy néhány lapnyi emlékiratot; de a tárgyam akaratom ellenéremagával ragadott s ez az emlékirat észrevétlenül olyan művé lett, amely bizonyára túlságosan terjedelmes ahhoz képest, a mennyi atartalma, de túlságosan kicsiny ahhoz az anyaghoz képest, a melyettárgyal. Sokáig haboztam, közzé tegyem-e és gyakran éreztem munkaközben, hogy ha néhány röpiratot írt az ember, ez nem elég arra,hogy meg tudjon szerkeszteni egy könyvet. Hasztalan kisérletekután, hogy jobban csináljam, azt hiszem, úgy kell kiadno