Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.hu/books?id=YXoyAQAAMAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
SCHOPENHAUER ARTHUR.
FORDITOTTA:
Dr. SZABÓKÁROLY.
BUDAPEST, 1906.
VASS JÓZSEFKIADÁSA.
VII., ERZSÉBET-KÖRUT38.
„Thália“ nyomda,Budapest, V., Pannonia-utcza 6.
Motto: A szabadság rejtély.
Levezethető-e az emberi akarat szabadsága a pusztaöntudatból?1)
Ez a fontos, komoly és nehéz kérdés lényegében nem más, mint azegész közép- és ujkori filozófiának egyik főproblémája. Tárgyalásamegkivánja a szabatosságot, azért szükséges lesz előbb a kérdésbenelőforduló főfogalmakat elemeznünk.
A szabadság, ha közelebbről vizsgáljuk, negativ fogalom.Csupán minden akadályozó és gátló elemnek a távollétét értjükalatta: ennek pedig, minthogy erőt fejt ki, pozitivnek kell lennie.E gátló elem lehetséges mivoltának megfelelően, fogalmunknak háromteljesen különböző alfaja van: fizikai, intellektuális és morálisszabadság.
a) Fizikai szabadság bárminemü anyagiakadály távolléte. Azért mondjuk: szabad ég, szabad -4- kilátás,szabad levegő, szabad mező, szabad tér, szabad hőség (mely nincskémiailag lekötve), szabad elektromosság, a viz szabad folyása(melynek nem állnak utjába hegyek vagy zsilipek) stb. Még a szabadlakás, szabad élelmezés, szabad sajtó is ama terhes föltételektávollétét jelzi, amelyek az élvezet akadályára szoktak ilynemüdolgokkal társulni. Ám gondolatvilágunkban a szabadságleggyakrabban állati lényeknek a predikátuma, amelyeknek az atulajdonsága, hogy mozgásaik saját akaratukból indulnak ki,önkényesek s ennélfogva a szabad névvel jelölhetők,valahányszor ezt semmi anyagi akadály nem teszi lehetetlenné. Ésminthogy ezek az akadályok nagyon különbözők lehetnek, de amitakadályoznak, az mindig akarat, egyszerüség okáért afogalmat inkább pozitiv oldalról tekintjük és értjük alattamindazt, ami csak saját akaratából mozog vagy pusztán sajátakaratából cselekszik: a fogalomnak ez a módositása a lényegen mitsem változtat. Eszerint, a szabadság fogalmának ebben afizikai jelentésében, állatok és emberek akkor nevezhetőkszabadoknak, mikor se kötelék, se börtön, se bénulás, tehátegyáltalán semmi fizikai, anyagi akadály nem gátoljacselekedeteiket, hanem ezek akaratukhoz mérten jönneklétre.
A szabadság fogalmának e fizikai jelentése – és különösenmint állati lények predikátuma – az eredeti, közvetlen s igy aleggyakoribb, amely jelentésben épen ezért semmi kétséget vagyellenvetést nem szenved, hanem valódiságát mindig a tapasztaláshitelesiti. Mert mihelyt egy állati lény -5- tisztán az ősaját akaratából cselekszik, ebben a jelentésbenszabad: itt nem vesszük tekintetbe azt, a mi esetleg magátaz ő akaratát befolyásolhatná. Mert a szabadság fogalma ebben azeredeti, kö