A tartalomjegyzék a 231. oldalontalálható.
Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?id=2N5AAAAAYAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
IRTA
BODNÁRZSIGMOND
EGYETEMIMAGÁNTANÁR
BUDAPEST
SINGER ÉS WOLFNERKÖNYVKERESKEDÉSE
1896
Pátrianyomása.
Egy új könyvet teszek a t. olvasó elé, mely csupa ismétlésbőláll. Igazán örökös ismétlés! De mentsen ki maga az erkölcsi világtörvénye, mely annyira egyszerű, hogy lehetetlen a bölcsészek ésmás gondolkodók nehézkes, homályos vagy az adott helyzetből ésidőből kiinduló magyarázatait figyelmemre méltatnom. Ők, mint sajátkoruk gyermekei czáfolgatták a letünt idők úgynevezett tévedéseit.Socrates, Plato czáfolgatták az V. század sophistáit, eszményikoruk érveivel állottak elő, melyeket utódjuk, az ideal-realismusnagy képviselője, Aristoteles, szedett szét és téveseknek mutatottbe. A jó Aristoteles állítólagos tévedéseit pedig realisabbtanítványai tárták fel a bámuló világnak. Így folyt ez az emberszellemi, erkölcsi, aestheticai és gazdasági életében. A haladásegy-egy hullámában a kezdő idealistákat a szép, jó és igazegységének lazulásával megtámadta a fölpezsdülő rationalista irány,ennek képviselőit háttérbe szorította a nemzeti realismus, melynekvégén egyeduralkodó lett az individualismus. Tehát nem azt kellkutatnunk, miben tévedett Renan, Cousin, Hegel, Kant, Locke,Hobbes, Des Cartes és más gondolkodó, hanem hogy mennyire tudtakifejezni korának uralkodó eszméjét, miért tetszettek tanai sajátkorukban és az idő haladtával, miért módosultak a rendszerek,elméletek?
Csak e munkában lehetséges a legteljesebb objectivitás, az igazitárgyilagos hang. Való ugyan, hogy én is ember vagyok, tehát azuralkodó eszme nyomása alatt az idők árjának tanaihozkisebb-nagyobb vonzalmat érezek; -4- de az erkölcsi törvényismeretével meg tudom érteni és méltányolni más idők szellemét is.Épen e törvény ismerete tanít meg bennünket arra, miért voltnépszerű ez a bölcsész, theologus, államférfiú, történetíró,művész, költő, tudós, gazda, kereskedő stb. a maga korában. Nekünktehát semmi közünk Plato és Berkeley, Locke és Kant nézeteinekczáfolatához; legfölebb azt vitathatjuk, mennyire egyeztek meg azidealismus vagy realismus azon időszakával, melyben köztudomásrajutottak.
Vagy ha nemzetünk életéből akarunk példát idézni, nekünk nemfeladatunk Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferencz, TiszaKálmán, Apponyi és Ugron stb. egymás elleni vitáiban a feltétlenigazságot keresni, mert ilyent még csak a physica, logika ésmathematica körében találhatni, hanem politikai sikereik vagybukásaik okát eszmei és közvetlen okokból kimagyarázni s ígyteljesen objectiv történetet írni. És az idők árja annyirakörülszabja, meghatározza ítéletünket, hogyha akarnánk se tudnánkhizelkedni, az egyik vagy másik részére hajlani a nélkül, hogybármelyik olvasónk észre ne vehetné önkényes vagy önkénytelenhibánkat.
Ennek fo