Megjegyzés: | Az eredeti képek elérhetők innen: http://archive.org/details/giroflsgirof00ambruoft |
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam |
SZINES . . . .
. KÖNYVEK
AmbrusZoltán
Regény
MÁSODIK | ![]() | KÖTET |
Budapest
Singer és Wolfnerkiadása
1901.
Utannyomástilos.
*
A fordítás jogaföntartva.
BUDAPESTI HIRLAPNYOMDÁJA
A szilas-almási tó főerénye az, hogy azon a vidéken terül el,ahol hét napi járóföldre nem hogy forrást, folyót vagy patakot nem,de még csak egy kis mocsarat se látni. Felső-Magyarországon aszilas-almási tó soha se tehetett volna szert valami különösebbnevezetességre, de Szilas vármegyében megbecsülik a vizet, mertkevés van s ami van, az is rossz.
Hogy gyógyító erő dolgában az almási iszapfürdőnek rendkivülisajátságai volnának, azt még orvosi tekintélyek se állítják, pedigismeretes, hogy az orvosi tekintélyek e tekintetben éppen nemaggodalmasak. A szilasmegyei lokál-patriotizmus kitartóan erősítiugyan, hogy az almási iszap vagy tízféle -4- bajban, dekivált csúzos betegekre kitünő hatásu, de ezt inkább csak az almásifürdőházban szegre akasztott két pár mankó s egyéb, kegyeletesenőrzött diadalmi jelvények, meg a fürdő évkönyvei tanusítják élő ésnem szilasi illetőségü tanuk csak igen-igen elvétve. Ártani nem ártez a víz se s bizonyára jó hatásu, mert olyan forró, hogy a betegmindig pompásan érzi magát, ha kijöhet belőle.
Ezeknél a sajátságoknál fogva Szilas-Almás e század derekánelőkelő fürdőhelylyé nőtte ki magát. Igaz, hogy többen kártyáztak,mint amennyien gyógyultak benne, de az nem ártott a hírnevének;ellenkezőleg, lassankint odacsalta a délvidék úritársaságát svérmesebb szilasmegyeiek a szerény Almást már-már a magyarWiesbadennek kezdték nevezgetni. A magyar Wiesbaden, a környékvagyoni viszonyaira támaszkodva, szemérmetlen drágasággal tiszteltemeg úri vendégeit s ez magában véve is érthetővé teszi, hogy a mamár elfelejtett -5- kis tó valaha, mint divatos fürdőh